Karácsony a Sziklakórházban

Háborús időkben a karácsony mindig szomorú – különösen igaz volt ez 1944 decemberére. A szovjet hadsereg ostromgyűrűje Szenteste napján zárult be Budapest körül, ekkor vette kezdetét a főváros ostroma. Steinert Ágota, aki négyéves volt ekkor, így emlékezett erre a napra:

„Bementünk a pincébe, ahol vérmérséklete szerint ki imádkozott, ki káromkodott, ki őrjöngött, ki csendben volt. Valami elképesztő és elképzelhetetlen dolog történt meg. Minthogyha megindult volna a föld, és ránk akartak volna omlani a falak. Remegett az egész ház, és valami süvítés meg furcsa zajok, zörejek meg robbanások voltak”

Családjával együtt ők karácsony másnapján költöztek le a Sziklakórházba.

Steinert Ágota és testvére Karácsonykor.

Benkő Janka kórházi igazolása.

Karácsonyi installáció a Sziklakórház Múzeumban 2007-ben.

Feljárat Dr. Kovács István irodájába.

Embermentők a Várnegyedben

A Holokauszt nem csak a XX. századnak, de az emberi történelemnek is az egyik legkegyetlenebb eseménye. Európa szerte közel 6 millió zsidó származású – vagy annak minősített – személy esett áldozatul, mindent összevetve pedig több mind 15 millióan hunytak el az üldözések következtében. Nem csak a náci Németországban történt ez, hanem az általa megszállt országokban és szövetségeseinél is, így Magyarországon is.

Szerencsére azonban nem mindenki szolgálta ki az üldözőket, sokan inkább az üldözötteket segítették. Hazánkban talán Raoul Wallenberg vált a leghíresebbé, azonban sokan mások is kivették a részüket a mentésből. Míg egyesek százaknak, mások csupán egy-két embernek tudtak segíteni. Azonban ezek a személyek mind hősök, akik mindenüket kockára tették – és néha az életüket is adták – hogy másokat megmenthessenek.

Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi delegáltja 1944-45-ben.

Vöröskeresztes védlevél egy Sziklakórházban dolgozó orvos számára.

Dr. Mester Endre, A Sziklakórház egyik zsidó származású munkaszolgálatos orvosa.

Dr. Mester Endre nyilatkozata, a Sziklakórházban munkaszolgálatosokat védő dr. Kovács Istvánról.

A Vérmező a második világháború idején

A Várnegyed ostromához kapcsolódó helyszínek közül ezúttal a Vérmezőt mutatjuk be. A ma békés park 1945-ben heves harcok helyszíne volt, sok sebesültet innen szállítottak a Sziklakórházba. A terület fontosságát növelte, hogy ez volt az utolsó hely, ahol az utánpótlást szállító repülőgépek le tudtak szállni.

A háború után szétlőtt járművek borították a teret. Dr. Farkas Elek visszaemlékezései szerint az itt talált roncsokból szereztek alapanyagot a Sziklakórház területén kialakított Vírus Oltóanyagtermelő Intézet berendezéséhez – a repülőgépekben talált alumíniumcsövekből többek között széklábakat készítettek.

DP-28 golyószóró a második világháború idejéből.

A Magyar Királyi Honvédség által használt sisak az 1940-es évekből.

Szovjet aknavető gránát az 1940-es évekből.

Német kötszerek az 1940-es évekből.

Atomfegyverek Magyarországon

Az 1950-es évektől, egyre feszültebbé vált a helyzet a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A harmadik világháború elkerülhetetlennek tűnt, és – mint a Varsó Szerződés tagja – ebből hazánk sem maradhatott ki. Magyarország egyes tervek szerint Észak-Olaszországot vagy Bajorországot támadta volna további kommunista államokkal együttműködve.

Természetesen a nyugati NATO országoknak is voltak hasonló elképzeléseik arra az esetre ha a fegyveres konfliktus elkerülhetetlennek bizonyult volna. Ezeket a hadműveleteket mindkét fél kisebb-nagyobb nukleáris fegyverekkel egészítette volna ki, akár sűrűn lakott területeken is. Szerencsére sosem került erre sor.

Hidegháborús plakát – „Együtt a szocializmus és a béke védelmében”

Nukleáris fegyverek pusztítóhatásának összehasonlítása.

W-88 Trident típusú nukleáris robbanófej hatása Budapest felett.

Lehetséges atomcsapások helye, egy USA által készített 1956-os hadműveleti terv alapján.

A sugármérés eszközei

A radioaktív anyagok használata elkerülhetetlennek tűnnek jelen korunkban. Azonban káros tulajdonságaik mellett, számos hasznos alkalmazásuk is akad. Az atomerőművek korábban elképzelhetetlen mennyiségű energia termelésére képesek, bár az elhasznált fűtőanyagok tárolása a mai napig kérdéses téma.

Az egészségügy többféle diagnosztikai eljárásnál használ radioaktív anyagokat, és egyes természettudmányi ágazatok is felhasználják őket kutatásikban. Régészetben az úgynevezett szénizotópos kormeghatározás is atommagok – radioaktív – bomlására alapszik. Mindezek mellett számos ipari felhasználása is létezik egyes sugárzó anyagoknak, mint például fertőtlenítés vagy tűzjelzők.

Geiger-Müller számlálók használata egy mentesítési gyakorlat közben.

Képkocka egy Polgári Védelmi oktató anyagból: Hogyan viselkedni sugárveszély esetén.

TVL-63 tábori vegyi laboratórium.

A papír daru a béke és nukleáris fegyver ellenes mozgalmak egyik fontos jelképe.

Hogyan lehet titkosítani egy kórházat?

A 20. század második felét meghatározta a következő nagy háborútól való félelem, amelyet ráadásul nukleáris fegyverek tettek volna minden eddiginél pusztítóbbá. A második világháborút követő években világszerte igyekeztek felkészülni egy potenciális atomtámadás kivédésére.

A Sziklakórházat is ennek a félelemnek a jegyében építették át: kibővítették két új új kórteremmel, a bejárat elé pedig mentőáthajtó került – ezek a munkák 1952-re készültek el. 1958 és 1962 között atombiztossá alakították át az intézményt: harcigázszűrő rendszerrel, a belső levegő zárt keringetésére is alkalmas légkezelővel, valamint új áramfejlesztőkkel és víztartályokkal látták el. Emellett kialakítottak egy egészségügyi áteresz részt is, ami a személyi mentesítés helyszíne lett volna.  Az intézményt titkosították, LOSK 0101/1-es rejtjelszámon tartották nyilván.

Sziklakórház bejárata, nem sokkal a titkosítás feloldása után.

A létesítmény egyik Ganz gyártmányú aggregátora.

A légkezelő rendszer központja, jobb oldalt harci gáz szűrők.

Egy bővítési terv borítója, rajta az LOSK 0101/1 kódnévvel.

A Vírus Oltóanyag Termelő Intézet

Budapest 1944-45-ös ostromát követően a Sziklakórház munkája még nem fejeződött be, egész tavasszal szükség volt rá.  Ezt követően azonban – mivel eredetileg sem tervezték, hogy folyamatosan nyitva álljon – bezárták és teljesen ki is ürítették.

Többen ellenezték ezt a döntést, és kérvényezték a kórház további működését valamilyen formában. Ekkoriban jelent meg Dr. Born József, aki korábban dolgozott is a Sziklakórházban, így ismerte az abban rejlő lehetőségeket. Az éppen kihasználatlanul heverő hely, jellegéből adódóan tökéletesen alkalmas volt egy laboratórium kiépítésére.

A Sziklakórház épületét és berendezését taglaló bérleti szerződés.

Kérvény a „Vírus” Oltóanyag Termelő Intézettől a főváros számára.

A cég hivatalos logója.

Fertőző betegségekre figyelmeztető polgárvédelmi plakát.

Fecskendő sterilizáló doboz.

Különböző laboratóriumi eszközök.

Kérdések és válaszok

A Sziklakórház története számtalan érdekes kérdést tartogat – tárlatvezetéseinken a legfontosabb tudnivalókra térünk ki. A helyszín, a látvány és az elhangzó történetek gyakran ösztönzik továbbgondolásra a látogatóinkat.

Most ezt a tudásszomjat szeretnénk kielégíteni – elhoztuk a válaszokat a leggyakrabban feltett kérdésekre. Természetesen a „mi ez?” mondattal is sokszor találkozunk, ezért készültünk egy képválogatással is a legnépszerűbb, nehezen azonosítható műtárgyainkból.

Műtétek során használt váladékszívó készülék. Hidrovac-22 típus.

Hordozható WC, a nehezen mozgó betegek számára.

Kötözőkocsi.  Kórtermi ellátáshoz szükséges mozgatható tároló.

Vészvilágítás az 1950-es évekből. Áramkimaradás esetén, belső akkumulátor segítségével megvilágítja a folyosókat.

Temetkezés ostrom idején

Jelen korunkban természetesnek vesszük, hogy elhunyt hozzátartozóinknak van egy sírja, ahol méltón módon megemlékezhetünk róluk. Azonban vészterhes időkben ez sajnos nem mindig volt így. A második világháború idején, amint a harcok elérték a civil lakosságot a rendezett búcsúztatás szinte lehetetlenné vált. Legtöbbet esetben csak ideiglenes sírokba temetkeztek, és csak később adták meg kellő tiszteletet az elhunytnak.

A Holokauszt és egyéb üldöztetések okán teljes családok és közösségek tűntek el, így sokszor szinte lehetetlen megtalálni a hozzátartozókat. A fronton a katonák legtöbb esetben próbálták halott bajtársaik maradványait hazajuttatni családjuknak, de a harcok hevessége és az új, kegyetlen fegyverek pusztító hatása sokszor lehetetlenné tette ezt. Sajnos ma is rengetegen vannak, akik nem tudják, hol nyugszanak szüleik, testvéreik, házastársaik vagy barátaik.

Dr. Buzinkay György ideiglenes sírja az I. kerületi Lovas úton 1945-ben.

Ismeretlen helyen eltemetve. A Hadtörténeti Intézet segítségével felkutathatóak az eltűnt hozzátartozók.

Kérvény a János Kórházban eltemetett holtak exhumálásához, 1946-ban.

Engedély kérés koporsó nélküli temetésre, 1945-ben.

Az 1956-os forradalom, ahogy a Sziklakórház szemtanúi látták

Az 1956-os forradalom kezdetekor az ekkor titkos létesítményként kezelt Sziklakórház is megnyitotta kapuit, Dr. Máthé András vezetésével. Helyettes főorvosa, akárcsak a II. világháború idején, Dr. Seibriger András volt. Az orvosok munkáját a közeli védőnőképzőből érkező önkéntesek segítették.  Az itt dolgozók sok ember életét mentették meg, a forradalom első napjaiban Dr. Máthé egy fejlövéssel beszállított sebesültet műtött meg sikeresen – a sérülést okozó lövedéket az operáció után láncra akasztva a nyakában hordta. Az ellátást önkéntesek, jótékony adományok segítségével sikerült megszervezni.

Vidékről a harcok hírére többen is szállítottak élelmet a főváros egészségügyi intézményeibe – köztük a Sziklakórházba is. A Nemzetközi Vöröskereszt élelmiszeradományok mellett gyógyszerrel, kötszerrel és véradással is segítette a gyógyítást.

Dokumentum dr. Boros Vida munkájának felfüggesztéséről

Dr. Máthé András, a Sziklakórház főorvosa 1956-ban.

Dr. Seibriger András, a Sziklakórház helyettes főorvosa 1956-ban.

Önkéntes ápolónők az Állami Védőnőképző Iskolából

Az Állami Védőnőképző Iskola tablója

Lobmayer Kornél lelete Dr. Máthé András aláírásával.