A sugármérés eszközei
A radioaktív anyagok használata elkerülhetetlennek tűnnek jelen korunkban. Azonban káros tulajdonságaik mellett, számos hasznos alkalmazásuk is akad. Az atomerőművek korábban elképzelhetetlen mennyiségű energia termelésére képesek, bár az elhasznált fűtőanyagok tárolása a mai napig kérdéses téma.
Az egészségügy többféle diagnosztikai eljárásnál használ radioaktív anyagokat, és egyes természettudmányi ágazatok is felhasználják őket kutatásikban. Régészetben az úgynevezett szénizotópos kormeghatározás is atommagok – radioaktív – bomlására alapszik. Mindezek mellett számos ipari felhasználása is létezik egyes sugárzó anyagoknak, mint például fertőtlenítés vagy tűzjelzők.
Geiger-Müller számlálók használata egy mentesítési gyakorlat közben.
Képkocka egy Polgári Védelmi oktató anyagból: Hogyan viselkedni sugárveszély esetén.
TVL-63 tábori vegyi laboratórium.
A papír daru a béke és nukleáris fegyver ellenes mozgalmak egyik fontos jelképe.
Hogyan lehet titkosítani egy kórházat?
A 20. század második felét meghatározta a következő nagy háborútól való félelem, amelyet ráadásul nukleáris fegyverek tettek volna minden eddiginél pusztítóbbá. A második világháborút követő években világszerte igyekeztek felkészülni egy potenciális atomtámadás kivédésére.
A Sziklakórházat is ennek a félelemnek a jegyében építették át: kibővítették két új új kórteremmel, a bejárat elé pedig mentőáthajtó került – ezek a munkák 1952-re készültek el. 1958 és 1962 között atombiztossá alakították át az intézményt: harcigázszűrő rendszerrel, a belső levegő zárt keringetésére is alkalmas légkezelővel, valamint új áramfejlesztőkkel és víztartályokkal látták el. Emellett kialakítottak egy egészségügyi áteresz részt is, ami a személyi mentesítés helyszíne lett volna. Az intézményt titkosították, LOSK 0101/1-es rejtjelszámon tartották nyilván.
Sziklakórház bejárata, nem sokkal a titkosítás feloldása után.
A létesítmény egyik Ganz gyártmányú aggregátora.
A légkezelő rendszer központja, jobb oldalt harci gáz szűrők.
Egy bővítési terv borítója, rajta az LOSK 0101/1 kódnévvel.
A Vírus Oltóanyag Termelő Intézet
Budapest 1944-45-ös ostromát követően a Sziklakórház munkája még nem fejeződött be, egész tavasszal szükség volt rá. Ezt követően azonban – mivel eredetileg sem tervezték, hogy folyamatosan nyitva álljon – bezárták és teljesen ki is ürítették.
Többen ellenezték ezt a döntést, és kérvényezték a kórház további működését valamilyen formában. Ekkoriban jelent meg Dr. Born József, aki korábban dolgozott is a Sziklakórházban, így ismerte az abban rejlő lehetőségeket. Az éppen kihasználatlanul heverő hely, jellegéből adódóan tökéletesen alkalmas volt egy laboratórium kiépítésére.
A Sziklakórház épületét és berendezését taglaló bérleti szerződés.
Kérvény a „Vírus” Oltóanyag Termelő Intézettől a főváros számára.
A cég hivatalos logója.
Fertőző betegségekre figyelmeztető polgárvédelmi plakát.
Fecskendő sterilizáló doboz.
Különböző laboratóriumi eszközök.
Kérdések és válaszok
A Sziklakórház története számtalan érdekes kérdést tartogat – tárlatvezetéseinken a legfontosabb tudnivalókra térünk ki. A helyszín, a látvány és az elhangzó történetek gyakran ösztönzik továbbgondolásra a látogatóinkat.
Most ezt a tudásszomjat szeretnénk kielégíteni – elhoztuk a válaszokat a leggyakrabban feltett kérdésekre. Természetesen a „mi ez?” mondattal is sokszor találkozunk, ezért készültünk egy képválogatással is a legnépszerűbb, nehezen azonosítható műtárgyainkból.
Műtétek során használt váladékszívó készülék. Hidrovac-22 típus.
Hordozható WC, a nehezen mozgó betegek számára.
Kötözőkocsi. Kórtermi ellátáshoz szükséges mozgatható tároló.
Vészvilágítás az 1950-es évekből. Áramkimaradás esetén, belső akkumulátor segítségével megvilágítja a folyosókat.
